Magányosan lebeg ég és föld között, s mégis ha nem lenne, sokatok utat tévesztene...

Magányosan lebeg ég és föld között, s mégis ha nem lenne, sokatok utat tévesztene...
Nézed, s nem látsz mást, mint egy megkopott, rozsdás fémdarabot... S nézem ugyanezt én, s látom azt, aki nekem utat mutatott...

Magamról

Saját fotó
Vannak emberek, akik olyan kiváltságosok, hogy képesek szavakba foglalni azt, amire mások képtelenek... Én elhiszem, hogy a történeteink legyenek bár líraiak, drámaiak, unalmasak vagy akciódúsak: hozzá adnak mások éltéhez.. Nem vagyok más, csak egy egyszerű lány, aki tele van kérdésekkel, aki próbálja megfogalmazni a megfogalmazhatatlant... Nem teszek mást, mint kiírom magamból mindazt, ami bennem van, és elhiszem, hogy ettől valahogy változom én is, és azok is, akik olvassák a blogomat :)

Romok

Romok
Nézem a romokat, mikről áhítattal beszélnek... Emlékszek korokra, mikor ezek pompázatosan, büszkén álltak ellen mindenféle szélnek. Ám eljött a nap, s hullámok tépázták, a természet erői rendesen gyepálták... Nem volt könyörület, nem volt kegyelem... Az épület legenda lett... Mert mégis kitartóan, büszkén, szemét nem rebbentve az életed része lett!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: barátok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: barátok. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. december 28., hétfő

D&G meg a narancssárga láncfűrészes sorozatgyilkos a bokorban! ^^

Amint látod, még a bejegyzést is narancssárgával írom,
(legalábbis egy részét :P) csak azért, hogy jobban megértsd a történetet... Bár sokszor a szavak mögött több minden van, mint magában a szavakban, amiket leírunk, de ha mindent leírnánk, amit szavakba foglalnánk, akkor nagyon nagyon sok embert megbántatnánk!


Lássuk csak mi történt az elmúlt napokban, karácsony óta! Huh... igen igen sok dolog. Hát a karácsonyról annyit, hogy nagyon jó volt anyuékkal együtt lenni, és tényleg minőségi időt együtt tölteni! Még a mami is velünk volt, amire nem volt precedens már legalább 10 éve... hiányzott... és jó hogy most velünk ünnepelt! És az év híre, hogy veszekedésmentes ünnepünk volt =) IGEEEEEEEN! Ez a karácsonyi csoda =)


Kivételesen most anyuékkal töltöttem rengeteg időt... Igazság szerint nem olyan egyszerű lelkek, de olyan sokat köszönhetek nekik így is... Arra jöttem rá, hogy a tőlük telhető legjobban neveltek fel minket, és mindig hálás leszek azért, hogy nem adtak fel minket soha, nem engedtek el maguk mellől... ez azért megnyugtató! Sok mindent tanultam Tőlük... és sok mindent úgy tanultam meg, hogy nem láttam Tőlük... Fura mi? Néha azzal is tanulsz, hogy valami nincs... Nemcsak azzal, hogy az orrod alá dugják!

*IndirektbizonyításieljárásBYKiffer*

Oké... Szóval punnyadós napok voltak =), és ahelyett, hogy a szokásos *baktermegintháromkilóvaltöbblettem* mondat elhangzott volna, én belefértem egy gatyába ami EDDIG nem volt jó rám =) Éljen éljen! Ki mondta hogy a Karácsony a súlynövelésről szól???



És aztán jött a vasárnap... Uhh! Nah az kemény volt! Szóval ha nem tudnád, márpedig nem kell mindenkinek tudnia néha szoktam tanítani, avagy prédikálni a Gyülekezetben... Mindig nagy kihívás, hiszen nem tudsz adni, ha nincs mit, ezért nyilvánvaló, hogy először neked kell megtanulnod egy-egy leckét az életből, mielőtt beszélsz róla... Különben nem hiteles! Na szóval... Sokat, nagyon sokat agyalok mindig azon, hogy miről tanítsak, és KÁBÉ (igen Szöszike KÁBÉ), mindig felér egy szüléssel... persze csak átvitt értelemben! Most a TOP téma nálam a Törvény és Kegyelem, ami nem is olyan egyszerű, mint gondolnád... Ha érdekel www.kke.hu Letöltések =) Hajrá!!!! Ajánlom szívből Oláh Tibit... Na az az ember nagyon tud valamit!!!! Tehát lelkesen készültem meg minden, és éppen azon morfondíroztam, hogy mégsem kellene énekelni a többiekkel, mertháthogy ejjj de hmmmmmm... De mikor odaértem kiderült, hogy a másik lány aki énekelni szokott, ma nem jön, mert elutazott! HOPSZ... akkor én énekelek kizárásos alapon, mert Z dobol!!! Hát nem mondom nagy kihívás volt, de őszintén? Nagyon élveztem! =) Jó volt!!! Azért nem vagyok profi, deeeee nem volt rossz!

*Kössz a türelmet Z!!!*

Vége lett az Istentiszteletnek, és tök jó volt! Még mindig nagyon szeretem őket! Éljen a második család =)!

De hogy jön ehhez D&G meg a láncfűrészes sorozatgyilkos a bokorban??? Cáháháháháháháháááááá!!!! Ez csak a tegnap este poénja, és azon agyalok hogyan írjam le! D&G az G meg én, nagyon gyenge poén volt... De ezzel keltem, szal annyira nem lehetett rossz! Jah mert hogy G inkognitóját őrizni kell... és csak hozzáillesztettük a D-t... D+G = D&G cáháháháháháháháááááá! Nem is vicces! és értelme sincsen...

és hogy ki a narancssárga láncfűrészes soroztagyilkos... Hát én azt hittem, hogy G, de nem ő az, merthogy G nem lehetett tegnap a bokorban zörgő sorozatgyilkos, akitől frászt kaptam volna, mivel ő éppen a nagyit ásta el otthon a kertbe, ezért kizárásos alapon megtényállapítottuk, hogy a narancssárga láncfűrészes sorozatgyilkos a bokorban nem más, mint az unokatesója, aki NŐ! huh? igen igen, nincs értelme, de csak ezért kerül ide, mert szerintem VICCES!!!!

Lol....

2009. december 23., szerda

csoki, excel, MM, a szomszédok, akiről nem szabad írni G, meg a kölykök

Hát gyermekeim, a lényeget meg , az év poénját lefelejtettem leírni!!! Szinte hihetetlen... Nah, ez biztos megint egy olyan dolog, ami a statisztikák szerint a korral jár! Szerintem nem... csak túúúúl sok jó dolog történik! Lol...



Nos... A történethez sok minden hozzátartozik:
Először is ugye, már nem lakom otthon (Yippieeeee), hanem egy albérletben... persze panel a drága, mondanom sem kell, hogy papírból vannak a falak! No de azt gondolod nagy lelkesen, hogy nem te vagy az egyetlen aki ezzel tisztában van, és hogy aki körülötted lakik nyilván tudja, hogy anélkül is hogy külön figyelmet fordítanál a zajszintedre, teljesen mindegy, hisz a konyhában úgyis hallod reggel a feletted lakó néni mint telefonál a lányával a kávéja mellett... igen... és ehhez hallgatóznod sem kell!!!

Feltételezed, hogy ezt ők is tudják...

A másik fontos drót, hogy ezt értsd: a szüleim szomszédai! Ahhhh! Nagyon viccesek... Neket nem tudunk, de jelzők vannak rájuk, és egyik sem rosszindulatú, deeeee meg kell őket különböztetni.
Tehát van a közös képviselő néni, aki mindig mogorván néz, vele szemben laknak rockerék, akiket sosem látsz, szép a zöld függönyük, és mindig szellőztetnek.
Aztán van a "kopasz srác" no komment... A legjobb pasi a világon, és amióta szemüvege is van... *melt down* (ha nem hiszed kérdezd Gigit)



Aztén van a leszbi csaj, aki tényleg az, és nem tudom hol lakik, meg a csótányos néni akinek az ugatós kutyája van, a vörös néni aki sosem köszön, és a vörös nő aki szőke lett...

Nos róluk beszélgettünk szerény hajlékomban papírangyal gyártásunk közepette, és próbáltuk belőni ki hol lakik anyuéknál... uhhh! hát nem egyszerű! Sokat nevettünk, még többet vitáztunk, mindezt NORMÁL hangerővel...

Hirtelen csöngettek... Gejó nyitott ajtót, aki mellesleg a másik szobában volt, és lövése sem volt, hogy mi milyen párbeszédet folytattunk... na mindegy...
Szóval kinyitja az ajtót, és egy feldühödött nő áll vele szemben, akit sosem láttunk még, és mielőtt szegény Gejó köszönni tudott volna, a nő tajtékzó dühvel beüvöltött:

"Én vagyok a vörös, az anyám meg a szőke!!!"

Szerencsétlen Gejó csak állt és nézett... Mi bezzeg bennt! Fuldokoltunk... Igen tudom, nem túl szép! Szegény feldühüdütt néni! Nem mintha itt lakna.... de ez egy más tészta!
Iszonyatosan kikelt magából, és csak mondta a magáét, meg sem várva, hogy mi mondunk-e valamit! Közölte, hogy merthogy tőlünk hangos az egész lépcsőház... Mire Gejó szerényen, higgadtan ennyit mondott:

"Szerintem meg Öntől harsog, elvégre Ön kiabál!!!

Mi az eredmény akkor, amikor dühös embernek higgadtan válaszolsz???
Nos... Egy felbőszült ember... Így a nő sarkon fordult, és felcsörtetett a lépcsőn, még ennyit lekiabálva:

"Ti nem vagytok vitaképesek!"

Gigi szavaival élve: Cáháháháháháhááááááá! Erre már reagálni sem tudtunk!
Nem volt annyira vicces, de így utólag mégis...

És, hogy ki az a G, akiről nem lehet beszélni... Nos kivételesen nem a Géza :)! Van egy NAGYON kedves emberke G, aki kicsit megharagudott (vagy nem?!) amiatt, mert nem beszéltem Róla Valakinek/ Valakiknek... Így engesztelésül szolgál ez a pár sor, helyet kap a blogomban (amiért meg fog ölni), de inkognitóját megörzöm, és csak rejtéjesen G marad...
És ha már úgyis olvasod, akkor

*****VERY HAPPY MERRY CHRISTMAS G!!!!****


Egyébként G-t nem lehet nem szeretni... mindenki szeresse G-t!!!!

Na jó... ennyit róla :)

Mi van még? Hát a csoki, MM és a kölykök...
A csoki finom, főleg ha ét, de Mily a fehéret szereti, MM meg a Cadburry-t, de bármi jöhet, ami édes, most mondjuk a TúróRudi a nyerő... és persze a kölykök...

Alapmondatom: Ne adj csokit a hiperaktív gyereknek... (Ezért nem kapsz tőlem csokit IxXxI), de nekünk ma sikerült!!! A végeredmény? Eltört felmosófával való rohangálás, és kardozás a szobákban, a WC-ben, és a konyhában...

Oh ha már a WC-nél tartunk: Chris berohan: MM nem működik a WC, nem jön belőle víz!
MM nagy szaktudással, és mint aki sokat látott bemegy, és rendeltetésszerűen lehúzza... csobogás, meg minden ahogy kell! Erre Chris: Oh, hogy ezt ott kellett volna???

cáháháháháháháháháháhháááááá!!!!

na jó! Ennyi elég is lesz belőle mára!!!!

Kellemes Karácsonyt kívánok minden hűséges rendszeres és rendszertelen olvasómnak! Köszi, hogy figyelemmel kíséritek, hogy megint mi történt velem... Cuppanósat nektek!!!


2009. december 22., kedd

boooooo Mónika kedvéért, csak meg ne tudja!

LooooooooL!!!! Tegnap megünnepeltük a lányokkal a karácsonyt... Márhogy a lakótársaimmal lányokkal... Nagyon vicces volt! Annyit nevettünk, hogy majd leestünk a kanapéról...

Kaptam egy szuperszőke szárnyas tündér pipitért!!! Nagyon nagyon nagyon gyönyörűséges! no meg persze lett nekem szép képeslapos naptáram, meg Millford vérnarancsos teám, amit imádok...


De nem is ez volt a legviccesebb... hanem amiko halálra ijszetettem Mónit! Pedig nem is volt szándékos... Azt mondjuk érdemes tudni, hogy nem sokat kell tenni azért, hogy megijedjen... van amikor csak állok a konyhában, jön ki, és sikít mert megijed, hogy ott állok!

Szal tegnap este 10-kor kiment a mosdóba... én meg utána... amikr jött ki annyit mondtam neki, hogy BUU... de semmi exta... sem nem hangosan... sem nem kézmozdultattal...

Erre Rám néz, majd visszalép, kilép megint rám néz, és elkezd SIKÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍTANIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII de olyan hangfrekvencián, amit én még senkitől nem hallottam!

Annyira kellett nevetnem! Te jó ég!!! Móni gondolta bemegy a szobába, hogy majd Geo sajnálni fogja, de neeeeeeem! Ő annyira nevetett, hogy majdnem leesett a kanapéról!!!!

Nos ilyen barátokkal lakom együtt!!! Vígaszdíjként együtt elszopogattunk ely liter forró kakaót! :) fincsi volt....