Magányosan lebeg ég és föld között, s mégis ha nem lenne, sokatok utat tévesztene...

Magányosan lebeg ég és föld között, s mégis ha nem lenne, sokatok utat tévesztene...
Nézed, s nem látsz mást, mint egy megkopott, rozsdás fémdarabot... S nézem ugyanezt én, s látom azt, aki nekem utat mutatott...

Magamról

Saját fotó
Vannak emberek, akik olyan kiváltságosok, hogy képesek szavakba foglalni azt, amire mások képtelenek... Én elhiszem, hogy a történeteink legyenek bár líraiak, drámaiak, unalmasak vagy akciódúsak: hozzá adnak mások éltéhez.. Nem vagyok más, csak egy egyszerű lány, aki tele van kérdésekkel, aki próbálja megfogalmazni a megfogalmazhatatlant... Nem teszek mást, mint kiírom magamból mindazt, ami bennem van, és elhiszem, hogy ettől valahogy változom én is, és azok is, akik olvassák a blogomat :)

Romok

Romok
Nézem a romokat, mikről áhítattal beszélnek... Emlékszek korokra, mikor ezek pompázatosan, büszkén álltak ellen mindenféle szélnek. Ám eljött a nap, s hullámok tépázták, a természet erői rendesen gyepálták... Nem volt könyörület, nem volt kegyelem... Az épület legenda lett... Mert mégis kitartóan, büszkén, szemét nem rebbentve az életed része lett!

2009. december 26., szombat

Ha az élet megdob citrommal ne ijedj meg... finom lesz belőle a limonádé!

Huh... a tengapi nap nagyon nagyon szuper volt!
Ha még nem mondtam volna, akkor most ideje, hogy 4-en vagyunk tesók, amit nem mindig szerettem, de őszintén szólva tök jó hogy ennyien vagyunk...

Szóval végre eljutottunk odáig, hogy négyesben mentünk el mozizni... igen! önként választható felnőtt korunkban először... az mondjuk tök rossz hogy annyit dolgozunk, meg olyan ritkán találkozunk, hogy ünnep számba megy, ha négyen egy helyen vagyunk... pedig jó testvérek vagyunk! Szerencsének mondhatom magam... nagyszerű családom van... szeretnek és én is szeretem őket...



nos a lényeg, hogy tegnap elmentünk közösen moziba! Yippppiieeeee! Nagyon örültem ennek, mert tényleg ritkán van erre esélyünk...

Joe persze közölte, hogy keltük fél háromkor, mert a film 3-kor kezdődött LOL... még jó hogy a belvárosban lakunk!

Nah a lényeg a lényeg sikerült időben elindulnunk, persze teljes csend a városban... annyit nevettünk még a mozihoz értünk, hogy megfájdult a hasam, és potyogtak a könnyeim...

Beérünk a moziba, ami persze tőlünk hangos... kitől mástól?
nagy nehezen feljutunk, és kezdődik a sorba állás a popcorn-ért :)
egyik kicsi diákom is ott volt, egy másik filmre mentek, mint mi (amit mi is megnéztünk volna, de meggondoltuk magunkat... még jó, különben senki nem vakarta volna le rólam a "gyerekes" jelzőt)... szóval állunk lelkesen a sorban, erre a kicsi lány beáll mögém...
Az anyukája győzködi: gyere, kezdődik a film! Mire a kislány:_

*Dehát a Miss Dóri az itt vaaaaaaaaan!!!*



Hát nem édes??? Én maj' elolvadtam... kis édes!

Megnéztük a filmet, ami szreintem SZÜPER volt! Igen SZÜPER nem SZUPER mert a fransziát kell gyákorolnom...

Vége a filmnek, mire elkezdem keresni a sapkámat, amit ABÁlinttól loptam még egy éve... igen loptam... :P XD de őőő adta... XD huh?
szóval siekrült elhagynom a moziba! NEEEEEEEEEEEEEEEEEEE! a kedvenc füves-csöves-ABÁlintsapkám!!!!!!!

szóval megyünmk le pici szőke megkérdezi: nem találtatok egy sapit... A srác az ajtóban elnézően mosolyogva, fejét csóválva csak ennyit mond: de...
majd kivezet arra, amerre normál ember nem mehet ki moziból, csak én, a bejáratnál! Át a szalagkorláton... Szerinted hány százan néztek, hogy ki ez a csaj, akit mosolyogva, köszöngetve vezetnek kifelé??? XD alig volt gáz! de megérte... Lol


aztán hazajöttünk... és azt hittük a jó napunk, csak jól végződhet... de tévedtünk....


Apa azzal fogadott, hogy meghalt a nagynénje :( ..... erre mit tudsz reagálni? én még most sem tudom... én nem ismertem, szóval... de aput ő nevelte fel...
félelmetes, hogy mennyire nincs közel hozzánk a rokonságunk, hogy mennyire nem ismerjük őket... de mi máshogy csináljuk... a mi döntésünk...


1 megjegyzés:

  1. hm. érdekes nap. tök rossz, amikor egy jó napot egy rossz hír elront. egyszer tök jó kedvem volt. gézához mentem, zoli is ott volt. berohanok az ajtón, "Mi van? Valaki meghalt?" (mert elég komoyl volt a hangulat). Zoli válasza: "Igen, nagyapám". kicsit sem volt ciki...

    VálaszTörlés